BÜK

A 9-10. század fordulóján foglalták el a Repce-völgyet a honfoglaló magyarok, és az azt körülvevő mocsarak és erdők révén gyepűként használtak a határok védelmére. 1265-ben szerepel először a tulajdonosáról kapott nevén, Bükként. Különböző részei alakultak ki 1650-től Mankóbük, Vizlóbük és Egyházas-bük néven, majd Alsó-, Közép-, Felsőbk 1773-ban. Ezek egyesítése Bük néven 1902-ben történ meg.

vendégszerző szolgáltatás

Bükön lakott a híres reformkori politikus, Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857), aki 1820. június 6-án Széchenyi Istvánt látta vendégül birtokán. Főként szónoklatai révén vált népszerűvé és elismertté. Széchenyi István az ő beszédének hatására – melyet a pozsonyi országgyűlésen mondott el 1825-ben – ajánlotta egyéves jövedelmét egy nyelvművelő társaság létrehozására. A Magyar Tudós Társaság így született meg.

1250 tájáról származik a temető melletti római katolikus templom. Barokk stílusát az 1700-as évekbeli átalakítások során nyerte el. Felsőbüki Nagy Pál Bécsben hunyt el, de sírja itt, az épület előtt található.

Sopron vármegye alispánja, Felsbüki Nagy István megrendelésére Eisenköbl Lőrinc soproni mesterember vezetésével épült a Szapáry-kastély 1696-ban. Unger János készítette a szobrokat, Pietro Antonio Conti a díszterem stukkóit, Anton Luca Colombo pedig a festményeket. A kastély a csepregi származású Jankovich gróf tulajdona lett, később a Markovics-család birtokolta, majd örökség útján került a Szapáryak kezébe, akik 1949-ig voltak a birtokosai.

1780-ban épült copf stílusban a Felsőbüki Nagy Pál-kúria.

1958-ban egy olajfúrás során leltek rá az 1282 m mélyről feltörő, 57-58 fokos termálvízre, melyet gyógyvíznek minősítettek 1965-ben. A vízhozama percenként 1000 liter. 1973-ban fúrták a második kutat, melyből 57 fokos víz jön. A termálfürdő gyógyvize számos ásványi anyagot tartalmaz, reumára, ortopédiai problémákra, epe- és gyomorbántalmakra ivó- és fürdőkúraként is alkalmazható.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.