CSORNA

Besenyő település volt, melyet a Sur vezér foglalt el a honfoglalás idején. Az ő leszármazottai alkották a későbbi Osl-nemzetséget. 1226-ban szerepel először oklevélben Séma néven. Később Surna, Chorna, Churna alakban említik. Osl Comes unokája, Imre kezére kerül a csornai birtok 1264-ben, ő veszi fel a Csornay nevet. Fia, Lőrinc alapítja meg a Kanizsai-családot, akiknek birtokában 1400-1536 között áll a terület. Ezt követően a Nádasdyakhoz, Török Bálinthoz, majd az Esterházyakhoz kerül 1683-1945-ben. A középkorban mezővárosi ranggal rendelkezik. A török négy hadjáratot indított Csorna ellen, tíz évre sikerült is elfoglalnia. Ez és a Rákóczi-szabadságharc egyaránt súlyos károkat okoztak a településen. Kmetty György itt győzi le Franz Wyss tábornok császári csapatait 1849. június 13-án. A településtől 1871-ben elveszik mezővárosi címét, de az ezután kiépült vasút sokat lendít Csorna gazdaságán. Malmok, gazdasági gépgyár és kékfestő üzem jön létre, népessége megduplázódik 1850-1900 között. Városi címét 1971-ben kapta vissza, napjainkban gazdasági és kereskedelmi központ a rábaközi régióban.

vendégszerző szolgáltatás

A premontrei rendet Osl Comes hívta be 1180 táján. A premontrei templom és prépostság épülete az 1500-1800-as években többször leégett, jelenlegi formáját az 1800-as évek elején nyerte el. A templomot és a rendházat egybeépítették, előterében egy 1828-as készítésű Piéta-szobor áll, falán a rend alapítójának, Szent Antalnak domborműve, mely az Árpád-korból maradt fenn. Főoltárát barokk stílusban készítették 1780-ban, képén Mária mennybemenetele. A préposti trónus a szentélyben kapott helyet, felül a prépostság címere látható. Az egyik mellékoltár Szerecsen Mária-képe valószínűleg a lengyel Czestochowában lévő kegykép alapján készült másolat, amit 1757 táján hozhattak ide. Átellenben az 1847-ben készült Szent Vendel-oltárkép. Kiss Ernő, bogyoszlói népművész munkája a tabernákulum. Szent Ágoston és Szent Norbert tiszteletére nevezték el a többi mellékoltárt, melyek képeit 1817-ben festették. A templom napjainkban a környék egyik híres búcsújáróhelye.

Az 1800-as évek elején építették át mai formájára a Rendházat.

A csornai vásárok és mesterségek címmel tekinthető meg állandó kiállítás a Helytörténeti Múzeumban.

Az 1919-es emlékművet 2000-ban avatták fel a vörös-terror áldozataira emlékezve.

A főalakot Domonkos Gábor készítette, a talapzatot Kiss József.

1936-38-ban épült a Jézus Szíve plébániatemplom, melyet Körmendy Nándor tervezett. Nagyméretű (12×12 m) oltárképe Nagy Sándor munkája. Samodal József alkotása a szószéken látható négy evangélista képe. Kontuly Béláné munkái a színes üvegablakok. Flamm Mária készítette a tabernákulumon lévő kerámia szobrot.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.