FERTŐRÁKOS

A honfoglalástól 1945-ig a győri püspökség alá tartozott. 1311-ben királyi tulajdonba került, a Sopron és Rákos közti határviszály lezárása után. Mikor 1594-ben a törökök elfoglalták Győrt, Fertőrákosra tették át a püspöki székhelyet, ezzel jelentősége nagymértékben megnőtt, megkapta a vásártartás jogát is. Az ellenreformáció központja lett az 1670-es években. Zichy Ferenc itt látta vendégül I. Lipótot, mikor az az 1681-es soproni országgyűlésen vett részt. A hódoltság végével és az ellenreformáció győzelmével a település jelentősége megszűnt.

vendégszerző szolgáltatás

1689-ben a törökök rombolták le a mai római katolikus templom helyén állót korábbi templomot. Ezt az 1600-1700-as évek fordulóján építették újjá, majd az 1770-es átalakítások során nyerte el mai külalakját. Szószéke, padjai, orgonája és keresztelő kútja és ebből az időből valók. Krisztus mennybemenetele látható a főoltárképen, melynek keretén látható a Zichy-címer. Mellette Szent Imre és Szent István szobrai.

Az 1600-as évek vége felé alakult ki mai képe a Püspöki palotának. Hefele Mihály tervezte és Zichy püspök építtette át az 1700-as években. A három építtető püspök címere látható a templomban. Széchenyi György, Keresztély Ágost alakjai és Zichy-címere, az ötágú korona, melyből szarvasagancsok állnak ki és ölelnek körbe egy keresztet. Gaietano de Rosa alkotása a díszterem mennyezetén látható freskó, melyen a hét szabad művészet látható 1745-ből. A palota ma szállodaként működik, Helytörténeti kiállítás tekinthető meg benne.

Kőfejtőjében a lajtamészkő a 15 millió évvel ezelőtt itt található tenger elpusztult állatainak mészmaradványaiból keletkezett. Az őstengeri vörösalga, osztrigák, tengeri sünök, halak és csigák maradványai ma is láthatók a mészkövekben. Már a római korban is bányászat folyt itt, a köveket bécsi és soproni építkezéseknél is felhasználták. A fertőrákosi Barlang Színházban 1970-től kezdve tartanak előadásokat a Soproni Ünnepi Hetek keretében.

A faluban látható pellengér egyedüli az országban, az 1530-as évekből származik.

Mithras isten tiszteletére építették a Mithras-szentélyt. Pannónia egyik legnagyobb hatású misztériumvallása volt ez, titkos kultuszokkal, mivel a kívülállók számára titok kellet, hogy legyen az istenség tisztelete. A Mithras-szentélytől gyalog és kerékpáron lehet átkelni az osztrák oldalra nyaranta.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.