HANSÁG

A népnyelv kezdetben a Hány nevet használta rá, mely uráli eredetű szó, lápos, mocsaras területet jelent. A Rábaköz, Fertőmellék és Duna közt, a Kisalföld szélén fekszik egy17 km szélességű és 55 km hosszúságú mélyedésben. Kiterjedt lápvilága miatt, melybe félig állat, félig ember formájú lényeket képzeltek bele hajdanán, az egyik legmisztikusabb vidéke volt az országnak. Jókai regényében Hány Istók alakja őrzi a legendát, melynek alapját a kapuvári plébánia anyakönyvében lévő keresztelési bejegyzés adta. A Repce, Rába, Ikva és időnként a Duna töltötte meg vízzel a lapos medencét, ennek folytán alakult ki a mocsaras terület, melyből tőzeges láp lett gyékényes, nádas részekkel, égerfás ligeterdőkkel és vizenyős rétekkel, melyek a híres hányi szénát adták. Az 1700-as évek közepén kezdődő vízszabályozások átalakították a tájat. Korábban a Fertő-tóval teljesen egybefüggő vízterületet alkotott, élővilágai is szinte azonosak. A Hansági-főcsatornát, mely a mocsarat Nyugat-Kelet irányban szelte át, az 1880-as években építették. Ez a mellékcsatornákkal együtt vezette le a kártékony vizet és általa lecsapolták a Hanság nagy részét. A kiszáradt területek az Esterházyak birtokába kerültek, ők majorságokat alakítottak ki itt, melyekben állattenyésztés és kukoricatermesztés folyt, valamint hozzáláttak a tőzeg ipari célra való kitermeléséhez is. A Hanság magyarországi területe 80.000 kataszteri holdat tesz ki, kis részét Trianon után Ausztriához csatolták.

vendégszerző szolgáltatás

1976-ban jött létre a Fertő-Hanság Nemzeti Park, mely a Hansági Tájvédelmi Körzet 7086 hektáros területén lett kialakítva. Ezzel négy részét – Észak-, Dél-Hanság, Fehér-tó, Babarcsi-tó) egyesítették, melyek közül a Kapuvár szomszédságában lévő Dél-Hanság a legnagyobb területű.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.