KÁM (Jeli-arborétum)

Első írásos említése Kaan néven 1292-ből származik. A Jeli pusztán korábban település és templom létezett, melyet a tatárok romboltak le. A Kám-család túlélte a pusztítást és új települést alapított. Jeliről több birtokjogi peres irat is említést tesz 1217 óta Gely néven. Valószínűleg családnévből származik a helységnév, 1610-ben neve Jely, majd 1630-tól a mai nevén említik. A kis település az 1700-as években lakatlanná vált. A hamuzsír főzők elvándorlása után Jelipuszta, Jelihálás a neve. A Kisalföld legdélebbi része és a Vasi-Hegyhát találkozásánál fekszik, két évszázadon át legelőként használták, ennek következtében növényzete kikopott, földjének minősége leromlott. Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) – 1913-ban ő alapított a grófi ágat – jogász 1917-ben vásárolt meg itt 340 hektárt.

vendégszerző szolgáltatás

Migazzi a Felvidéken, a szlovákiai Malonyán húsz év kemény munkájával már kialakított egy arborétumot, amit maga mögött hagyva kezdett neki 1926-ban Jelihás pusztán egy új arborétum létrehozásához az 1916-ban vásárolt birtokán. Nem nyúlt hozzá az eredeti növényvilághoz, hanem mellé mediterrán örökzöldeket telepített ide, a közép-európai éghajlati övezetbe. Jeli egyik legértékesebb növénye a havas szépe, vagyis a rododenron (Rhododendron), melyet később Azaleának neveztek el, azóta mindkét elnevezése használatban van, bár Azalea alatt leginkább a szubtrópusi, apró cserepes, üvegházi fajtákat értik. A rododendronnak – mely a hangafélék családjába tartozik – 950 különböző fajtája ismert, ezenkívül a növénynemesítők még számtalan hibriddel bővítették a rododendronok családját. Jellemzően Ázsiában, Észak-Amerikában és az Egyenlítőtől északra honosak, de néhány fajuk Európában is megtalálható. Japán, Kína és Északkelet-Ázsia vidékéről terjedtek el. Az indonéz-szigetvilágban és Ausztrália északi részein, valamint a Maláj-félszigeten szintén előfordulnak. 1970-ben helyezték el az arborétumban az Ambrózy-Migazzy István tiszteletére emelt emlékművet, melyet egy 3 méteres vadkörtefából faragott a szobrász Cs. Kovács László.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.