KAPUVÁR

A honfoglalás idejében Sur vezér, a későbbi Osl-nemzetség szállásterülete. Ez volt a korábban megszerzett területek védelmére létrehozott gyepű kapuja. A besenyőket 1068-ban telepítették ide, hogy őrizzék a területet. 1162-ből származik az első adat Kapu-váráról, mai nevén jóval később, az 1600-as években említik. 1387-ben a Kanizsai-család, később Újlaki Miklós, majd a Rozgonyiak birtoka. Hunyadi Jánostól kapták vissza a Kanizsaiak, akiktől házasság útján került a Nádasdy-családhoz. Az Esterházyak 1683-1945-ig voltak a tulajdonosai. 1558-ban kapott mezővárosi jogokat, 1594-ben a török kezére került. Katonai események zajlottak itt a Rákóczi szabadságharc és a napóleoni háborúk idején, 1849. május 6-án vívták a híres kapuvári csatát. A helyi kisbirtokosok tiltakozása miatt a Celldömölk és Pandorf, valamint a Pozsony és Szombathely közötti vasút elkerülte a települést, ez hátrányosan befolyásolta a gabonapiacot és a kereskedelmet. Csupán a Győr és Sopron közti vasútvonal érint, az is csak az egykori Garta község határában, 3 km-re a településtől. Az állattenyésztés akkor kezdett fellendülni, mikor az Esterházyak megalapították a húsüzemet.

vendégszerző szolgáltatás

Kapuváron bőr- és dohánygyár, jéggyár, szappan- és cementgyár, valamint gőzmalom is működött. Mikor Trianon után Sopront elcsatolták, 1921-ig Kapuvár volt a megye székhelye.

Helyi születésű a szobrászművész Pátzay Pál (1896-1979), akit ide is temettek el.

1679-ben fatemplom állt a mai Szent Anna templom területén. A kőtemplom, melyet 1718-ban építettek, leégett, s a ma látható eklektikus templom 1884-ben épült meg Meiszner Károly tervezésében. Storno Ferenc tervei szerint készült az oltár, Goebel Péter műve a Szent Anna-kép 1821-ből. A szentélyben Az oltári szentség szimbóluma és Szent István felajánlja koronát Máriának című festmények láthatók Thury Gyula alkotásában. A mennyezeten Jézus mennybemenetele és Saul megtérése, karzat alatt Az angyalok kórusa látható helyi népviseletben, A Hét Szentség szimbóluma az oldalhajókban, valamint A három isteni és négy sarkalatos törvény, melyek Samodai József művei. Az épület előtt áll a Feszület 1887-ből és a Szeplőtelen fogantatás szobra 1888-ból.

A templom melletti parkban áll Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotásában az első világháborús emlékmű.

Pátzay Pál műve a Kenyérszeg szobra a főtér sarkában.

1162-ben már állt a mai Várkastély helyén egy, a mocsár miatt cölöpökre épített vár. Nádasdy Tamás építtette át 1542-ben és a kurucok rombolták le. Az 1700-as évekbeli átépítéseknek köszönhetően lett belőle kastély. Jelenleg a polgármesteri hivatal működik az épületben. A vár körül 87 m széles vizesárok volt, a híd helyett töltést építettek, itt látható Nepomuki Szent János szobra az 1700-as évekből.

Fejezetek Kapuvár és környéke történetéből és néprajzából, valamint Kapuvári népviselet címmel állandó kiállítások láthatók a Rábaközi Múzeumban.

A Pátzay Pál Emlékszobában a szobrászművész 41 alkotásának másolata tekinthető meg.

A Hansági Tájvédelmi Körzet Fogadóházában kiállítás látható a Hanság élővilágának ritkaságairól.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.