KÖRMEND

A település környékét már az őskorban is lakták, később a rómaiak számára volt fontos átkelőhely a Rába-folyón. Körmend feltehetően az őrségi településekkel együtt alakulhatott ki az 1000-es évek folyamán, mikor a határt alkotó gyepük benépesültek. Írásos forrásban 1239-ben szerepel először. A tatárjárás pusztításából feltehetően kimaradt, városi címet IV. Bélától kapott. Királyi városként működik 1328-1394-ben, majd királynéi város lesz. Vásártartási és vámszedési engedéllyel is rendelkezik. Nagy Simon, Mátyás egyik hadvezérének vezetésével két csata is zajlott itt III. Frigyes császárral és a hozzá hű főurakkal szemben 1459-ben és megakadályozta, hogy sor kerülhessen megkoronázására Székesfehérváron. Körmendnek több tulajdonosa is volt, Bakócz Tamás a 16. században birtokolta. 1606-ban I. Rudolf adományozta Batthyány Ferencnek, a dunántúli csapatok vezetőjének. Ez lett a Batthyány-birtok központja 1616-tól és a család tulajdonában maradt 300 éven át. Somogy és Vas megye gyűléseit korábban Kanizsán tartották, majd miután az 1600-ban elesett, Körmenden hívták össze a gyűléseket, ezért két Megyeházát is felépítettek. A Rákóczi-szabadságharcban és az 1848-as harcokban is aktívan részt vettek a körmendiek. Városi címét 1871-ben elvették tőle, de közigazgatási központi szerepét megőrizte. A Körmendet Grazzal összekötő vasúti vonal 1872-ben épült ki, majd a Németújvár és Muraszombat közti vonal és a Graz-Székesfehérvár közti műút az I. világháború előtt, melynek a háború során hadászati szerepe is volt. Városi ranggal 1979 óta rendelkezik újból.

vendégszerző szolgáltatás

Az 1200-as, 1300-as években a Rába által védett vízivár állt a Batthyány-kastély helyén, sarkain négy toronnyal. Ezt építették át barokk stílusú kastéllyá 1711-ben. A középkori épületrészeket, melyek az első szintig megmaradtak, felhasználták az építkezéshez. A lépcsőházban látható festmény 1741-ből származik, rajta Mária Terézia látható a pozsonyi országgyűlésen. Elkészült a nagyterem, a szürke-fehér síkos vakolat és a homlokzati díszítés is. 1740-80-ban melléképületeket húzta fel Ringer József tervezésében, majd megépítették a klasszikus stílusú, későbarokk főhomlokzat középrizalitját, valamint a dór oszlopokkal díszített erkélyt 1790-1800-között. A déli bejárat mellett lévő őrségépületek a 19. század elején készültek el. Az 1300-as években állították fel Carolus Clusius botanikus emlékoszlopát az udvar északi felében. A kastélyparkot 1799-ben említik először, melynek 49 hektrája először francia, majd angolkert volt az 1800-as években. Legnagyobb fája egy 28 m magas, 45 m koronaátmérőjű és 780 cm törzskörátmérőjű platánfa.

A Batthyány-család számos világi és egyházi méltóságot, valamint hős katonákat adott az országnak. Buda visszafoglalásában II. Batthyányi Ádám grófnak volt nagy szerepe, fia, Lajos Mária Terézia kancellára, az utolsó nemzeti nádor volt. A híres országgyűlésen 1741-bn ő beszélt először az ország mostoha sorsáról. A Batthyányiak az 1848-as szabadságharcban is részt vettek Kossuth támogatóiként. Batthyány Strattmann László volt a körmendi kastély utolsó tulajdonosa, aki megalapított a köpcsényi (Kittsee Burgenlandban), később pedig a körmendi kórházat, ahol a szegényeket ingyen gyógyították.

A Rába Helytörténeti Múzeumban állandó kiállítás működik Nemzedékek öröksége címmel.

Gótikus jellegzetességekkel is rendelkezik az Szent Erzsébet templom, melynek támpilléres és sokszögletű szentélye van. A főoltárképen Árpád-házi Szent Erzsébet, mellette Sziénai Szent Katalin és Avilal Nagy Szent Teréz szobrai láthatók. Strauss Pál munkái a szentély mennyezetén látható képek, melyek Szent István halálának 900. évfordulójára készültek el 1938-ban. A templom hajójában két oltár található, melyek közül a szószék mellett lévő Szent Antal-oltár nem jelentős. A másik, Szent Anna-oltár festményének előterében Szűz Mária látható Jézussal, valamint Szent Anna és Szent József. Batthyány Strattman László-oratórium a templom déli részén található. Napjainkban emlékehelyként működik, benne egy kis múzeum található.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.