CSÁKVÁR

A rómaiak Floriananak nevezték, 1220-ban egy oklevél Chákvárként említi már mint a Csákok birtokát. Az 1400-as években vásárokat tartanak itt, ekkor G...

Teljes cikk

SOPRONHORPÁCS

1280-ban szerepel először Hurpach néven. A középkorban több földesúr fennhatósága alatt állt, a leghatalmasabbak a Kanizsaiak és a Nádasdyak voltak, m...

Teljes cikk

VÉRTES

A Dunántúli-középhegység részeit, a Bakonyt és a Gerecsét köti össze. A Gerecsétől a tatai árok, a Bakonytól a Móri-árok határolja el. Északról a Pusz...

Teljes cikk

CSORNA

Besenyő település volt, melyet a Sur vezér foglalt el a honfoglalás idején. Az ő leszármazottai alkották a későbbi Osl-nemzetséget. 1226-ban szerepel ...

Teljes cikk

SÜMEG

Írásos forrás 1301-ben említi meg első alkalommal a települést. AXIV. század közepén "Villa Sümegh" (Symegh) néven találkozhatunk a település elnevezé...

Teljes cikk

OROSZLÁNY

Az Árpádok rokonainak, a Csák-nemzetségnek voltak itt szálláshelyei. Írott forrásban Oroszlán-kew néven szerepel 1383-ban. A Rozgonyi-családhoz került...

Teljes cikk

HANSÁG

A népnyelv kezdetben a Hány nevet használta rá, mely uráli eredetű szó, lápos, mocsaras területet jelent. A Rábaköz, Fertőmellék és Duna közt, a Kisal...

Teljes cikk

NEMESVÁMOS

A korabeli dokumentumok a települést 1109-ben Vámus alakban említik meg. A település elnevezése az itt húzódó nagy hadi-útra utal, amelyet Via magnána...

Teljes cikk

VÁRGESZTES

Az első falu a vár alatt helyezkedett el, ez a törökök alatt elpusztult és elnéptelenedett. Az 1643-as összeírásban a Csákok birtokaként szerepel. A g...

Teljes cikk

KAPUVÁR

A honfoglalás idejében Sur vezér, a későbbi Osl-nemzetség szállásterülete. Ez volt a korábban megszerzett területek védelmére létrehozott gyepű kapuja...

Teljes cikk