SZENTGOTTHÁRD

1131-ben avatták szentté hildesheimi Gotthárd püspököt, aki után a települést elnevezték. A Szent Gotthárd-kultusz Alsó-Ausztria és a szomszédos magyar területek környékén volt népszerű az 1100-as évek második felében. Szentgotthárd a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál fekszik, III. Béla alapított itt cisztercita apátságot 1183-ban. Az 1400-as évek végén nyerte el a mezővárosi rangot. A Zrínyiek, Batthyányiak és Ortenburgok tulajdonában állt a terület az 1500-1600-as években. Montecuccoli Raimondo (1609-1681) császári hadvezér Szentgotthárd mellett verte meg a török sereget 1664. augusztus 1-jén. A Rákóczi-szabadságharc alatt is zajlottak itt ütközeted. Gróf Károlyi Sándor 1704-ben foglalta el a várat, miközben Rabutint üldözte. Bottyán János 1705-ben győzte le Heister Hannibált és ezzel véget vetett a dunántúli hadjáratnak.

vendégszerző szolgáltatás

Az 1867-es kiegyezést követően a település egyre dinamikusabban fejlődött. Kiépült a vasútja 1872-ben, több gyár – óra-, kasza-, dohánygyár – létesült, gimnáziuma 1893-ban nyílt meg, népessége pedig duplájára nőtt. Trianonnal azonban véget ért ez a lendületes fejlődés, mivel piacának nagy részét elveszítette. A korábbi Opel Astra autógyárban jelenleg automata sebességváltók gyártása folyik.

A Nagyboldogasszony (cisztercita) plébániatemplom helyén 1184-ben a francia troi-fontaines-i anyakolostorból idetelepült szerzetesek által épített templom állt, ezt a rendház szabályaihoz hűen Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A templom kegyúri jogát Széchy Miklós nádor és fiai kapták meg Zsigmondtól 1391-ben. Ők a templomot várnak építették át és kiűzték belőle a szerzeteseket. Az 1500-1600-as években castellum, vagyis erősség, várkastély volt, melyet a török ellen tulajdonosai folyamatosan megerősítettek, bástyákat, várfalat és sarokrondellákat építettek hozzá. 1675-ben az apátság birtokainak tulajdonosa gróf Széchenyi György kalocsai érsek lett, valamint megkapta a címzetes apátsági méltóságot is. 1677-ben helyreállíttatta a kolostortemplomot, ehhez olasz mesterembereket hívott, és az elkészült templomot Szent Gotthárd tiszteletére szentelte. A templom épülete belül középkori részleteket őriz, kívülről pedig késő-reneszánsz, kora-barokk stílusjegyeket visel magán. 1734-ben az ausztriai Heiligenkreutzból való ciszterciek kapták meg, ők pedig magtárnak építették át 1787-1790-ben. Ez jelenleg a templom mellett található színház épülete. Róbert Leeb, heiligenkreutzi apát indította meg az újjáépítését és ő telepített ide szerzeteseket is. Franz Anton Pilgram tervezte az új kolostoregyüttest barokk stílusban. A két kolostorszárny közé templomot álmodott, de pénzhiány miatt csak maga a templom, illetve a déli irányból hozzákapcsolódó kolostorszárny épülhetett meg. Az északi oldalra tervezett szárnynak mindössze az alapjait tudták lefektetni. A kolostor 1740-46, a templom pedig 1748-64 között épült meg.

A falakon található festmények nagy részét Matthias Gusner, ciszterci laikus fráter készítette, néhány munka azonban Dorfmeister István nevéhez fűződik, 1784-ben, illetve 1795-96-ban. Josef Schnitzer alkotásai a kőből és fából készült szobrok, Kaspar Schrezenmayer ciszterci testvér műhelyében készültek az asztalosmunkák. A főhomlokzaton Clairvaux-i Szent Bernát és Szent Benedek, a ciszterci-rend alapítóinak alakjai láthatók, felettük Szent Pál és Szent péter, köztük a szentgotthárdi és heiligenkreutzi apátság címerei. Matthias Gusner alkotásában Szűz Mária könyörögj érettünk című festmény látható a főoltárképen, valamint az Isten Báránya győzelmét hirdető freskó a szentély mennyezetén és Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely, Szent Ambrus és Szent Ágoston, a négy egyházatya ábrázolása is az ő munkái. Gusner festette a hajó első boltozatán a Szent Kereszt diadalát. A szószék mellett a Szent József- és Szent Bernát-oltár találhatók. A második boltozaton a szentgotthárdi csata ábrázolása, valamint négy ciszterci szerzetes, Szent Róbert, Boldog Henrik, Szent Edmund III. Jenő pápa társaságában – Dorfmeister István munkái. Szent Gotthárd és a magyar szentek neveit őrzik a mellékoltárok. A Szent Lénárd- és Szent Flórián-oltár a kórus alatt található, ugyanitt helyezték el Nepomuki Szent János és Keresztelő Szent János szobrait. A stallumokon (szentélyben található, díszített templomi pad) fehér domborművek.

A kolostort ma már nem használják egyházi célokra. Ebédlőjének mennyezetén az a Gusner-festmény látható, ami a tervezett apátságot ábrázolja madártávlatból. Szent Gotthárd ajánlja fel Márián keresztül a Szentháromságnak az apátságot.

1988-ban épült a színház Németh István tervezésében az egykori magtár-templom épületéből. 1677-ből származó kőkeretben domborművek látható a bejárati bronzkapun, melyek az 1664-es szentgotthárdi csatára emlékeztetnek. Ez Kiss Sándor munkája.

A Stájer-házban kapott otthont a Pável Ágostonról (1886-1946), a néprajzkutató és szlovén nyelvészről elnevezett Múzeum, melyet 1983-ban hozták létre Gáspár Károly gyűjteményére alapozva.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.