VÉRTES

A Dunántúli-középhegység részeit, a Bakonyt és a Gerecsét köti össze. A Gerecsétől a tatai árok, a Bakonytól a Móri-árok határolja el. Északról a Pusztavám-Bánhida homoksíkja, délről a zámolyi-csákvári medence veszi körbe. A Vértes 10-15 km széles é 30 km hosszú, 487 m-en a Nagy Csákány a legmagasabb pontja Északkelet felé. Tata és vidéke geológiai szempontból a Vértes részeit alkotják. A hegység területén az ősi Földközi-tenger volt, mely többmillió évvel ezelőtt Közép-Európa legnagyobb részére kiterjedt. A vértesből akkoriban csupán a Velencei-hegység néhány csúcsa látszódott ki. Több száz és több ezer méter vastagságban rakódott le üledékes kőzet – elsősorban mészkő és dolomit – a tenger fenekén a földtörténeti középkorban. A Dunántúli-középhegység alkotóelemei is ezek a kőzetek. Mikor véget ért a föltörténeti középkor, kb. 135-65 millió évvel ezelőtt, a szárazföld kezdett kiemelkedni a tengerből a hegységképző erők következtében, a tenger vize pedig kezdett visszahúzódni. Ennek a folyamatnak a végére a Dunántúli-középhegység, benne a Vértes szárazfölddé vált. Ekkor alakult ki a bauxit (Gánt). A kéregmozgások miatt a tenger újra elöntött néhány területet és behúzódott a hegyvonulatok közeibe is. Az ilyen sekélyvízű tengeröblök partján trópusi éghajlat uralkodott és buja növényzet alakult ki. Ebből keletkezett a barnakőszén, mely a Vértes egyik legjelentősebb természeti kincse és kiterjedt területen található a Tata, Mór és Pusztavám közti részeken. 65-2,5 millió évvel ezelőtt, a harmadkor szakaszában újra elöntötte a tenger az ország területét és ebből emelkedett ki a Vértes. A korszak végén a tenger visszahúzódott, így jött létre a Vértes jelenlegi domborzata. A gyakran tapasztalható magas csapadékértékek a hegység északnyugati részén a hegy keresztirányú fekvésének, a nyugati széliránynak a következményei.

vendégszerző szolgáltatás

A keleti gyertyán, a jégkorszak előtti reliktum (kihalófélben lévő növény) hazánkban egyedül a Haraszt-hegyen él meg. Legközelebbi előfordulási területe a vajdasági Fruska Gora-hegység és az aldunai Vaskapu.

A Vértes Tájvédelmi Körzet 15.035 hektáron terül el és szigorú védettség alatt áll.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.